2009-03-28

Egy dal a sok közül

Nem kell hogy félj,hisz te vagy a fény
Csak a csend beszél,
színes képek mikre vágytam rég
Hallgasd hát ez most az én mesém!
Szívemben régóta élsz,
Utam végtelen Veled,
Érzem, hogy rád vártam rég,
Ez a végzet azt hiszem!
Tudtam azon a hajnalon,
Majd a börtönöm végre elhagyom
Hirtelen jött és fájt nagyon,de éreztem
Nem lesz több ilyen
Két karod most az oltalom
Melletted ébredek, veled álmodom
Hirtelen jött és jó nagyon,
Érzem, hogy nem lesz több ilyen!
Száz jelzést küldtem feléd,
Tiszta lényed átölelt,
Álltam és vártam, hogy lépj
Olyan rossz volt nélküled!
Nem kell, hogy félj!
Vártam rég!

Nincsenek megjegyzések: